Az interneten számos weboldal még mindig a régi OTÉK szabályozásról tartalmaz információkat, holott 2025. január 1-jétől felváltotta a 280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról, röviden TÉKA, mely gyökeresen átalakítja át Magyarország építési szabályozását. Ez a cikk hiánypótlóként szolgál, bemutatjuk az ide vonatkozó új rendeleteket, egyszerűen, jól érthetően és tételesen kifejtve, hogy a TÉKA mely paragrafusai érintik a csapadékvíz kezelését, gyűjtését és hasznosítását, valamint a szennyvízkezelést.
Bár a változás 2025.01.02-án már hatályba lépett, sok esetben még az OTÉK 253/1997. (XII. 20.) hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni június 30-ig, időt adva az önkormányzatoknak a helyi építési szabályzatok módosítására és az átállásra. Függetlenül attól, hogy a helyi szabályozások módosítása megtörtént-e, bizonyos TÉKA rendelkezéseket már 2025. július 1-től alkalmazni kell az új építési tervekre.
A TÉKA szabályozásról röviden
Ha nincs 15 perce az egész cikkre,1 percben a leglényegesebb pontok.
Az eddigi szabályozások nagy része megmaradt, de a TÉKA új előírásaiban bevezetésre kerültek új fogalmak és jogszabályok, amelyek összhangban vannak az Európai Unió fenntartható és környezetbarát törekvéseivel és új előírásaival.
Az új TÉKA szabályozás röviden összefoglalva a következőkre ösztönöz az új építési tervekre vonatkozóan:
- Természetes építőanyagok: A környezetbarát építkezést és vízgazdálkodást segítik.
- Csapadékvíz kezelése: A telken belüli megtartásra és fenntartható kezelésre fókuszál.
- Szennyvízkezelés: Hatékony és környezetbarát megoldásokat részesít előnyben, víz megtartására és hasznosítására összpontosít.
- Zajkibocsátás szabályozása: Az épületgépészeti berendezések elhelyezését szabályozza, közterületre történő vízelvezetést tiltja.
A csapadékvíz és szennyvíz kezelésére vonatkozó két legfontosabb hatályos jogszabályt a főoldalunkon találja, ezt a cikket továbbolvasva pedig részletesebb tájékoztatást adunk a szabályozásról.
Tartalomjegyzék
Mivel a cikk hosszú és sok szabályt gyűjtöttünk össze, a tartalomjegyzéket használhatja áttekintése, illetve kattinthat is az egyes témákra és így automatikusan odagörget az oldal, amelyik címre vagy alcímre kattintott.
A szennyvíz és a csapadékvíz kezelésére és az épületgépészetre egyaránt vonatkozó jogszabályok
Nézzük meg részletesebben a vonatkozó jogszabályokat és a hatályba lépett új változásokat. A teljes szabályozásban nagy hangsúllyal jelenik meg a környezetvédelem, a fenntarthatóság és takarékosság elve, elősegítve az energiahatékonyság növelését, a megújuló és fenntartható energiaforrások használatát, az energia visszanyerését. Ezek alkalmazása számos környezeti előnnyel jár és hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez.
Először vizsgáljuk meg azokat az alapszabályokat, amelyek a szennyvíz és a csapadékvíz kezelésére és az épületgépészetre egyaránt vonatkoznak.
⏵ A természeti erőforrások fenntartható használatáról
A településrendezési és építési követelményekben egyre növekvő szerepet kap a fenntarthatóság a környezet védelme és a jövő generációk számára való megőrzése érdekében. A fenntartható építési gyakorlatok magukban foglalják az egészséges belső környezet kialakítását, a racionális energiafelhasználást, a takarékos vízhasználatot, a fenntartható építőanyag-felhasználást és a környezetszennyezés csökkentését. A természeti erőforrások fenntartható használatáról szóló szakaszban található jogszabályi rendelkezések ezen elvek alapján szabályozzák az építmények tervezését, megvalósítását és bontását, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek az épített környezetben.
A 79. §-ban foglaltak értelmében az építmények tervezése, megvalósítása és bontása során kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntarthatósági szempontokra, beleértve az egészséges belső környezetet, a racionális energiafelhasználást, a takarékos vízhasználatot, a fenntartható építőanyag-felhasználást, a környezetszennyezés csökkentését és az ökológiai értékek védelmét. Ezek a szempontok garantálják, hogy az építkezések és bontások ne csak a jelen, hanem a jövő generációinak érdekeit is szem előtt tartsák.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
65. Természeti erőforrások fenntartható használata
79. §
Az építmény és részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, különösen
a) az egészséges, káros anyagoktól mentes belső környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belső kialakítást,
b) a racionális energiafelhasználást, az energia visszanyerését és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazását, az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetését,
c) a takarékos vízfelhasználást, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetőségét vagy a vízfelhasználás hatékony csökkentésére kialakított megfelelő szerelvények alkalmazását,
d) a fenntartható építőanyag-felhasználást, amely előnyben részesíti a helyi, természetes vagy helyben gyártott építőanyagok betervezését, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználását,
e) a környezetszennyezés csökkentését, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére,
f) az ökológiai értékek védelmét, amely magában foglalja a biodiverzitás, az ökoszisztéma-szolgáltatás, a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített környezet és a befoglaló táj, az élővilág harmóniájának megteremtését, valamint
g) az életciklus vizsgálatát.
⏵ A közművesítettség mértékéről
A 2025.01.01-től hatályos Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata meghatározza a közműellátás mértékét és módját, definiálva, mit jelent a teljesen, részlegesen, hiányosan közművesített illetve a teljesen közművesítetlen építési övezet. A besorolásban fontos szerepet játszik az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, és a közterületi csapadékvíz-elvezetés technikai megoldása.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
10. A közművesítettség mértéke
11. §
(1) A helyi építési szabályzat a közműellátás mértékét és módját
a) az építési övezetek és övezetek csoportjára vagy
b) az építési övezetre és övezetre
állapítja meg.
(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet
a) teljesen közművesített, ha
aa) az energia (villamos energia, földgáz vagy távhő),
ab) az ivóvíz,
ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, és
ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetésegyüttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;
b) részlegesen közművesített, ha
ba) a villamos energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bb) az ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, és
bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvíztisztító berendezéssel, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítménnyel vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban
történik;
c) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;
d) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás.
(3) A közművesítettség közüzemi ellátással vagy egyedi közműpótlók, megújuló energiaforrások műtárgya alkalmazásával történhet.
⏵ Az ivóvízellátásról
Ugyanebben a szakaszban a következő bekezdés törlésre került:
„(3) Az ivóvíz bekötővezetéket az arra vonatkozó szakmai előírások szerint kell megvalósítani.”
Helyette új bekezdéssel egészült ki a szabályzat, mely szerint az ivóvízellátást elsődlegesen a közműves ivóvízellátás biztosítja. Ha nincs közműves vízszolgáltatás, meghatározza, hogyan biztosítható a tiszta ivóvíz.
Amennyiben a közműves ivóvízellátás nem megoldható, alternatívaként szóba jöhet a fúrt kutak létesítése, amelyek megfelelő kivitelezés és vízminőség-ellenőrzés mellett akár ivóvízellátásra is alkalmasak lehetnek. A fúrt kutakról, azok előnyeiről, működéséről és a vízminőség szempontjairól részletes információkat talál ebben a cikkben.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
56. Az építmények közműellátása, megújuló energiaforrások igénybevétele
65. §
(1) Az építmények ivóvízellátását elsődlegesen a közműves ivóvízellátás biztosítja.
(2) Ha az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges, és nincs közműves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából elfogadható az is, ha a telken jogszerűen elhelyezett, ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, vagy az ivóvízellátás a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 méteres távolságon belül, egyéb módon biztosított.
(3) Közterületen elhelyezhető építmény esetén – ha annak rendeltetésszerű használatához a személyi szükségleteken kívül víz nem szükséges – megengedhető, hogy ivóvíz vételére gyalogúton mérve 150 méteren belül másutt legyen biztosított lehetőség.
⏵ A telek beépítésének feltételeiről
A telek beépítésének feltétele többek között a keletkező szennyvíz elvezetése vagy ártalommentes kezelése, valamint a csapadékvíz helyben tartása, elvezetése vagy ártalommentes kezelése.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
43. A telek beépítésének feltételei
44. §
(1) Épület csak olyan telken helyezhető el,
a) amelynek gépjárművel történő megközelíthetősége – beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével – közterületről vagy magánútról közvetlenül, hídon vagy átereszen keresztül biztosítható,
b) ahol a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosítható,
c) ahol a keletkező szennyvíz elvezetése vagy ártalommentes kezelése, valamint a csapadékvíz helyben tartása, elvezetése vagy ártalommentes kezelése biztosítható,
d) ahol a használat során képződő hulladék gyűjtésére szolgáló, a hulladékmennyiséghez igazodó méretű hulladék gyűjtőedény elhelyezése és a hulladék rendszeres elszállításának vagy ártalommentes kezelésének lehetősége biztosítható, és
e) – ha e rendelet vagy a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – ahol a gépjárművek elhelyezése biztosítható.
(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is, azzal, hogy szikkasztó és a szennyvíz egyedi zárt szennyvíztárolóban történő tárolása nem megengedett.
⏵ Helyi szabályozások figyelembevételéről
Az építmények közműellátásáról szóló részben felhívja a figyelmet a helyi építési szabályzatban meghatározott szabályozási vonal figyelembevételére.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
56. Az építmények közműellátása, megújuló energiaforrások igénybevétele
64. §
A közműbekötéseket és a hírközlési építmények elhelyezését a helyi építési szabályzatban meghatározott szabályozási vonal figyelembevételével kell megvalósítani.
A csapadékvíz elvezetéséről és tárolásáról szóló szabályozások
A TÉKA az eddigiektől eltérően szigorúbb és fenntarthatóbb megközelítést alkalmaz, az új szabályozásban a csapadékvíz kezelése hangsúlyosabb szerepet kap, a víz megtartására és hasznosítására fókuszál.
A víz egyre értékesebb kincs a modern világban. Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre érezhetőbbek lesznek, fontos kérdéssé válik: hogyan kezeljük a csapadékvizet, hogy ne pazaroljuk el ezt a nélkülözhetetlen erőforrást? A csapadékvíz elvezetése és gyűjtése egy családi házban több szempontból is fontos:
Fontosabb okok:
- Védelem a vízkárok ellen: A megfelelő csapadékvíz elvezetés megakadályozza, hogy a víz felhalmozódjon a ház alapjai körül, ami egyébként repedéseket, talajeróziót és szerkezeti károkat okozhat.
- Árvízvédelem: Az elvezetés csökkenti a helyi árvizek kockázatát, különösen olyan területeken, ahol gyakoriak a nagy esőzések.
- Talajerózió megelőzése: A víz megfelelő irányítása megakadályozza a talaj erózióját, ami a ház stabilitását és a kert esztétikáját is befolyásolja.
- Belvíz és penészképződés megelőzése: A víz felhalmozódása a ház körül penészképződéshez vezethet, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent. A megfelelő elvezetés segít elkerülni ezt a problémát.
- Környezeti előnyök: A csapadékvíz gyűjtése csökkenti a csapadékvíz által okozott szennyezést és a vízforrások terhelését, valamint segít megőrizni a helyi vízminőséget.
- Költségmegtakarítás: A csapadékvíz használata csökkenti a kommunális vízfüggőséget, ami hosszú távon anyagi megtakarítást jelenthet.
- Ingatlanérték növelése: Egy jól megtervezett vízelvezető és gyűjtőrendszer növelheti az ingatlan értékét, mivel azt jelezheti, hogy a tulajdonos gondosan ügyel a ház karbantartására.
Környezetvédelmi szempontok:
- Vízminőség megőrzése: A csapadékvíz gyűjtése és megfelelő kezelése segít megakadályozni, hogy a szennyezett csapadékvíz a természetes vizekbe kerüljön. Ez csökkenti a folyók, tavak és talajvíz szennyezését, ami fontos a vízi élővilág megőrzéséhez.
- Talajvíz védelme: A csapadékvíz megfelelő elvezetése megakadályozza, hogy a szennyezett víz a talajvízbe kerüljön, ami hosszú távon károsíthatja a talaj minőségét és a felszín alatti vizeket.
- Biodiverzitás megőrzése: A csapadékvíz kezelése segít megőrizni a helyi biodiverzitást, mivel a tiszta víz fenntartja az élővilág egyensúlyát.
- Klímaváltozás enyhítése: A csapadékvíz hatékony kezelése és gyűjtése hozzájárul a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez. A zöld infrastruktúra fejlesztése, mint például a zöldtetők és a vízgyűjtő medencék, segít csökkenteni a városi hősziget hatást és javítja a levegő minőségét.
- Fenntarthatóság: A csapadékvíz újrafelhasználása, például locsolásra vagy WC-öblítésre, csökkenti a kommunális víz igényt, ami hozzájárul a vízforrások fenntarthatóbb használatához.
- Árvízvédelem és talajerózió megelőzése: A megfelelő csapadékvíz kezelés csökkenti az árvizek és a talajerózió kockázatát, ami fontos a termőföldek és a természeti környezet megőrzésében.
A csapadékvíz kezelésének új szemlélete nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem hozzájárul a vízhiány csökkentéséhez is, amely a klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívást jelent. A TÉKA ezzel összhangban szigorúbb és fenntarthatóbb szemléletet követ.
⏵ A csapadékvíz megtartásáról és elszivárogtatásáról szóló kulcs jogszabály
Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) korábbi szabályozása a csapadékvíz elvezetésére vonatkozott, amelynek fő célja az volt, hogy megakadályozza a víz okozta károkat mind a saját, mind a szomszédos telkeken. Az OTÉK szerint a csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha az nem veszélyezteti az építmények állékonyságát.
Ezzel szemben a TÉKA új szabályzata jelentős változást hozott a csapadékvíz kezelésében. Az eddigi elvezetés helyett most a telken belüli megtartásra és hasznosításra helyeződik a hangsúly. Ennek értelmében a csapadékvizet a telken belül kell elszivárogtatni vagy tárolni, hogy azt vízvisszatartásra, öntözésre és egyéb célra felhasználhassuk.
A telekről csak az elszivárogtatható vagy tárolható víz feletti mennyiség vezethető el, ami tovább erősíti a vízgazdálkodás hatékonyságát. A csapadékvíz elvezetésére vonatkozó jogszabályokhoz szorosan kapcsolódik a szennyvíz kezeléséről és elvezetéséről szóló szakasz, lejjebb részletesebben szó lesz erről is.
Fontos megjegyezni, hogy a helyi önkormányzatok továbbra is hozhatnak speciális szabályokat a csapadékvíz kezelésére vonatkozóan, így mindig érdemes a helyi építési szabályzatot is figyelembe venni.
Ez az új megközelítés teljes mértékben támogatja a környezetbarát és fenntartható településfejlesztést, mivel csökkenti a víz pazarlását és a csapadékvíz okozta károkat. Hosszú távon is előnyös mind a környezet, mind a közösség számára.
A csapadékvíz helyben tartásának és hasznosításának egyik leghatékonyabb módja a vízgyűjtő tartályok vagy akár kutak alkalmazása, melyekről további információkat olvashat ebben a cikkben, ezek előnyeiről és kialakításáról pedig részletesebben olvashat ebben az összefoglalóban.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
56. Az építmények közműellátása, megújuló energiaforrások igénybevétele
67. §
(1) A csapadékvizet a telken belül meg kell tartani. A vízvisszatartás, öntözés és egyéb hasznosítás érdekében a csapadékvizet a telek zöldfelületén el kell szivárogtatni vagy a telek egyéb területén tárolni szükséges olyan mértékben és módon, hogy ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse. A telekről csak a nem hasznosítható, nem elszivárogtatható és nem tárolható csapadékvíz vezethető el. A vízvisszatartás módjáról és mértékéről a helyi építési szabályzat rendelkezhet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti, telken belüli kezelés nem megoldható, a csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban vagy a szennyvíztől elkülönített, zárt rendszerben is elvezethető.
(3) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
⏵ A zöldfelületekről és zöldtetőkről
A TÉKA ösztönzi a környezeti terhelés csökkentését, így jogszabály határozza meg a telek zöldfelületének minimális mértékét is, amely különböző területi besorolások esetén változik. A zöldfelület legalább egy részének teljes értékű zöldfelületnek kell lennie, míg a többi rész más, beszámítható felületekből is állhat, ilyen lehet például egy zöldtető. A zöldtetők kialakításánál fontos a csapadékvíz helyben történő hasznosítása, amely hozzájárul a vízgyűjtés és a környezetvédelem céljaihoz. A zöldtetőknek csak akkor kell biztosítaniuk a csapadékvíz elvezetését, ha a helyben történő hasznosítás nem lehetséges. A jogszabály ösztönzi a zöld infrastruktúra fejlesztését, amely javítja a környezeti minőséget és hozzájárul a városok élhetőségéhez.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
47. A telek zöldfelülete
49. §
(1) A telken legalább az 1. melléklet szerinti legkisebb zöldfelületet biztosítani kell. A telekre előírt legkisebb zöldfelületbe – a teljes értékű zöldfelület mellett – a telek zöldfelületébe beszámítható egyéb felületek is figyelembe vehetők, a 3. melléklet szerint.
(2) A kialakult állapot esetének kivételével, teljes értékű zöldfelületnek kell lennie
a) a kertvárosias lakóterületre, falusias lakóterületre, üdülőházas üdülőterületre és hétvégi házas üdülőterületre az 1. mellékletben megállapított legkisebb zöldfelület legalább 60 százalékának,
b) a kisvárosias lakóterületre, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre, az általános gazdasági területre, az ipari gazdasági területre és az egyéb ipari gazdasági területre az 1. mellékletben megállapított legkisebb zöldfelület legalább 40 százalékának,
c) a nagyvárosias lakóterületre, a településközponti vegyes területre és intézményi vegyes területre az 1. mellékletben megállapított legkisebb zöldfelület legalább 30 százalékának, azzal, hogyha a terepszint alatti beépítés ezt nem teszi lehetővé, akkor teljes értékű zöldfelületnek tekinthető a legalább 120 centiméter vastag ültetőközeggel kialakított zöldfelület is.
(3) A telek zöldfelületébe beszámítható egyéb felületek közé tartozó zöldtetőt úgy kell kialakítani, hogy
a) biztosított legyen a tetőfelületre hulló és a zöldtetőn nem hasznosuló csapadékvíz egyéb módon történő helyben hasznosítása, és
b) meg kell akadályozni az ültetőközeg elmozdulását és tartós felületi erózióját
(4) Ha a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak nem teljesíthetők, a 67. § (2) bekezdése szerint kell gondoskodni a csapadékvíz elvezetéséről.
(5) A zöldtetőbe az egybefüggő, legalább 10 m2 területű zöldfelületek számíthatók be.
(6) A legalább 100 m2 felületű zöldfal a legkisebb zöldfelületbe 15 százalék mértékig beszámítható.
⏵ Az eresz átnyúlásának mértékéről
Az épületek közötti legkisebb távolságról szóló szakasz szabályozza az állattartó építmények elhelyezését, különös tekintettel a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményekre. Az eresz átnyúlásának korlátozása és a csapadékvíz visszavezetésének előírása biztosítja, hogy a szomszédos ingatlanok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, és a vízelvezetés ne okozzon környezeti károkat. Az új épületek esetében az eresz átnyúlásának tiltása elősegíti a szennyvíz és csapadékvíz kezelésének fenntartható megoldását, amely megfelel a környezetvédelmi elveknek.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
49. Épületek közötti legkisebb távolság
54. §
(1) Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg.
(4) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken meglévő oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2,30 méter magasságban és legfeljebb 0,70 méterre a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíznek az épület telkére való visszavezetésével. Új épület építése esetén az eresz nem nyúlhat át a szomszédos telekre.
A szennyvíz elvezetéséről és tárolásáról szóló szabályozások
A TÉKA szennyvízkezelésről szóló szabályai is követik az új, hatályos uniós követelményeket. Az Európai Unió folyamatosan erősíti környezetvédelmi törekvéseit, és ennek egyik kulcseleme a szennyvízkezelés szigorúbb szabályozása. Az új Urban Wastewater Treatment Directive (UWWTD) 2025. január 1-jén lépett hatályba, amely kiterjeszti a szennyvízkezelési követelményeket kisebb településekre is, és hangsúlyozza a felelősségi elvet, miszerint a szennyezőknek kell viselniük a szennyvízkezelés költségeit. Ez a jogszabályi keret fontos lépés a fenntartható vízgazdálkodás felé, mivel csökkenti a vízszennyezést és elősegíti a megújuló energiaforrások használatát a szennyvízkezelésben.
A fenntartható vízgazdálkodás elengedhetetlen a környezet védelméhez és a közegészségügyi kockázatok csökkentéséhez. A szennyvízkezelés nemcsak a vízminőség javításában játszik kulcsszerepet, hanem hozzájárul a víz újrafelhasználásához is, ami csökkenti a vízhiányt és a környezeti terhelést. Az EU célja, hogy a szennyvízkezelési technológiák fejlesztésével és a megújuló energiaforrások integrálásával csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást és elősegítse az energiahatékonyságot.
A fenntartható vízgazdálkodás fontosságát hangsúlyozza, hogy a világszerte nem megfelelően kezelt szennyvíz jelentős környezeti és egészségügyi kockázatot jelent. Az EU új irányelvei ezen kihívások kezelését célozzák meg, és ösztönzik a tagállamokat a szigorúbb szabályozások elfogadására és a fenntartható gyakorlatok alkalmazására. A szennyvízkezelési szabályok fejlesztése nemcsak a környezet védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a gazdasági fenntarthatósághoz is, mivel csökkenti a kezelési költségeket és növeli az energiahatékonyságot. Az EU célja, hogy a vízgazdálkodás terén is elérje a nulla szennyezési szintet, és ezzel példát mutasson a világnak a fenntartható fejlődésre.
⏵ A szennyvíz elvezetéséről
A TÉKA szennyvízkezeléssel kapcsolatos kulcsfontosságú szabálya környezetvédelmi szempontból fontos rendelkezéseket tartalmaz. Ha nincs közműves szennyvízelvezetés, akkor korszerű közműpótló berendezést kell használni a szennyvíz ártalmatlanítására, ami megakadályozza a környezet szennyezését. A szennyvíz zártszelvényű csatornában történő elvezetése biztosítja, hogy ne kerüljön a talajba vagy a felszíni vizekbe. Emellett tilos a használaton kívüli kutakba hulladékot vagy szennyvizet bevezetni, ami védi a talajvizet és a környezetet a szennyezéstől.
Ide tartozik egy másik jogszabály, mely kimondja, hogy a szennyezett víz vagy egyéb folyadék a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét nem veszélyeztetheti.
A szennyvízelvezetés hiányosságai, illetve a nem megfelelő szigetelés miatt a talajvíz akár a pincébe vagy szuterénbe is feljuthat, különösen nagyobb esőzések alkalmával. Erről a problémáról és a hatékony megelőzési, elhárítási lehetőségekről bővebben tájékozódhat ebben a cikkünkben.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
56. Az építmények közműellátása, megújuló energiaforrások igénybevétele
66. §
(1) Ha nincs közműves szennyvízelvezetés, úgy korszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(2) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető.
(3) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.
60. Higiénia, egészség- és környezetvédelem
74. §
(1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse
a) mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,
b) légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése,
c) veszélyes sugárzás,
d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,
e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása,
f) elektrosztatikus feltöltődés,
g) vegyi és korróziós hatás,
h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása,
i) káros mértékű zaj és rezgés,
j) fényszennyezés.
(2) Az építmények megvalósítása és rendeltetésszerű használata során biztosítani kell
a) a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget,
b) a helyiségek nedvesség elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét,
c) a megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet,
d) a használat során keletkező szennyvíz és füstgáz elvezetésének lehetőségét, a képződő hulladékok gyűjtésének, tárolásának és rendszeres elszállításának lehetőségét,
e) az előírt mértékű földelést és villámvédelmet,
f) a tisztíthatóság és a karbantarthatóság lehetőségét, valamint
g) az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól független, zavartalan rendeltetésszerű használati lehetőségét.
⏵ Az épületeken belüli csatornavezetékekről
Az épületeken belüli csatornahálózat tervezése és megvalósítása során szigorúan szabályozott a szennyvíz és ivóvíz vezetékek elhelyezése és kialakítása. A jogszabályok hangsúlyozzák a vízszennyezés megelőzését és a vízminőség védelmét. A csatornavezetékeknek ellenállónak és korrózióállónak kell lenniük az elvezetett szennyvíz hatásával szemben. A csatornavezetékek nem vezethetők huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, és nem létesíthetők olyan helyeken, ahol azok károsíthatják az épület szerkezetét vagy a környezetet.
Fontos, hogy a csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a szennyvízhálózattól elkülönítve történhet, szennyvíz vagy csapadékvíz az építménybe ne tudjon visszaáramlani, és épületen belül a szennyvíz és a csapadékvíz csatornavezetékét általában nem szabad egyesíteni (a kivételről a jogszabály pontosan határoz).
Összességében, a szennyvízkezelésre vonatkozó jogszabályok segítik a vízszennyezés csökkentését, az energiahatékonyság növelését és a környezeti terhelés mérséklését.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
73. Beépített vezetékhálózatok
101. §
(1) Az építménybe úgy kell becsatlakozni, hogy a víz- és a szennyvízvezeték között – védőcső hiányában – legalább 1,0 méteres vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték felett kell bevezetni.
(2) Vízvezetéket nem szabad – biztonságos átvezetés kivételével – vezetni
a) nagyfeszültségű berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségben, transzformátor-, főkapcsoló helyiségben és ezek falában, födémében, padozatában,
b) olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 °C alá süllyedhet,
c) önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, födémben, ha az huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget határol,
d) védelem alatt álló, képző- és iparművészeti értékű kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek feletti helyiségekben, ezek határoló szerkezeteiben,
e) az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével,
f) a szomszédos telken meglévő épülettől 1,5 méter távolságon belül.
(3) Az épületen kívüli vízvételi hely kialakításának a lehetőségét biztosítani kell.
102. §
(1) Az építmény csatornahálózatát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építménybe szennyvíz- vagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezzen. A csatornavezetéknek az elvezetett szennyvíz hatásának ellenállónak, korrózióállónak kell lennie.
(2) Épületen belül a szennyvíz és a csapadékvíz csatornavezetékét egyesíteni nem szabad, kivéve az utcai telekhatáron álló épületet, amelyben a csatornavezetékek közvetlenül az épületből történő kivezetés előtt egyesíthetők, ha a közcsatorna egyesített rendszerű.
(3) Az építmények alapozásába, födémébe és tűzgátló szerkezetébe csővezetéki kapcsolások, idomok nem építhetők be.
(4) Csatornavezeték nem vezethető, csőkapcsolat, tisztítóidom nem létesíthető
a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, e helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelő hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban, valamint
b) a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott elzárt villamos kezelőtérben és ezek falában, födémében, padozatában.
(5) Ejtővezeték nem vezethető zajszigetelés nélkül lakószobák falában, továbbá hő- és hangszigetelés nélkül építmények határoló, homlokzati falában, beleértve a tűzfalat is.
(6) A gyógyítás és betegellátás céljára szolgáló helyiség, valamint élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévő födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezethető, az egy lakáson vagy üdülőegységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülhető el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt és lefolyást biztosító módon vagy a födém felett vezethető. Függőleges irányban csatornavezeték átvezethető, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható csőkapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.
Az épületgépészetre vonatkozó jogszabályok
A TÉKA szigorította az épületgépészeti berendezések (pl. klímaberendezés, hőszivattyú) elhelyezésére és működésére vonatkozó rendeleteit is, az új szabályok hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez és az energiahatékonyság növeléséhez. A klímaberendezések megszaporodása miatt különösen fontos, hogy a vízelvezetés és a zajcsökkentés terén is szigorú szabályokat alkalmazzunk, hogy a környezet ne szenvedjen kárt.
Az új jogszabályok szigorúan szabályozzák az épületgépészeti berendezések elhelyezését és működését, hogy azok ne veszélyeztessék az épület állagát és ne károsítsák a homlokzatot, és hogy a gépészeti berendezések ne okozzanak káros hatásokat a környezetre, mint például bűz, mérgező anyagok vagy rezgés.
⏵ A Vízgépészeti Szakértő Kft. segít megfelelni a jogszabályoknak
Ezzel összhangban a Vízgépészeti Szakértő Kft. olyan szennyvízkezelő berendezéseket kínál, amelyek teljes mértékben megfelelnek a jogszabályoknak és a környezetvédelmi követelményeknek. Ezek a megoldások a következő előnyökkel rendelkeznek:
- Szagtalan megoldások: Szennyvízkezelő berendezéseink teljesen szagmentesek, biztosítva a környezet védelmét és a lakók kényelmét.
- Vegyszermentes megoldások: Berendezéseink vegyszermentes kivitelben is elérhetőek, amelyek teljes mértékben organikus lebontási folyamatokat alkalmaznak, garantálva a környezetbiztonságot.
- Rezgésmentes: Szennyvízkezelő berendezéseink nem okoznak érezhető rezgést a környezetben, így nem zavarják a mindennapi életet.
A vízelvezetésre vonatkozó szabályok hangsúlyozzák, hogy a gépészeti berendezések vízkibocsátása nem történhet közterületre, hanem csatornahálózatba kell bekötni vagy saját telken kell elszikkasztani. Az elszikkasztás során fontos, hogy ne károsítsák a szomszédos építményeket.
A zajcsökkentés fontos szempontja a jogszabályoknak, mivel a kültéri gépészeti berendezések maximális zajkibocsátása nem haladhatja meg a környezeti zaj határértékeit. A zajszint csökkentésére műszaki megoldások alkalmazhatók, de kizárólag úgy, hogy az épület környezete ne szenvedjen kárt.
A vízgépészeti rendszerek szakszerű tervezése és kivitelezése elengedhetetlen a hosszú távú, problémamentes működéshez, ezért érdemes már a tervezési fázisban szakértő segítségét igénybe venni. Arról, hogy miért van szükség vízgépészeti szakértőre, részletesen olvashat ebben a cikkben.
280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
62. Zaj és rezgés elleni védelem
76. §
(1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a szeizmikus, a forgalmi és az egyéb, a közvetlen környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak az előírt mértékben ellenálljon, és azt a meghatározott mértékig csillapítsa.
(2) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket, belső burkolatokat és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, megfeleljen a rendeltetéséhez tartozó akusztikai követelménynek, a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak.
(3) A gépészeti berendezések kültéri egységét úgy kell elhelyezni, hogy a működésből származó zaj- és rezgéskibocsátása megfeleljen a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet üzemi létesítményekre meghatározott határértékeinek.
72. Az építmények szellőzése: szellőzők, légakna, légudvar, gravitációs szellőzőkürtő, gravitációs szellőzőcsatorna
93. §
(1) A légcsere céljára szolgáló szerkezeteket és részeiket a rendeltetésüknek megfelelően, a tűzvédelmi előírások betartása mellett kell tervezni és megvalósítani.
(2) A gravitációs szellőzés céljára – a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően – légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, homlokzati szellőzőrács létesíthető.
94. §
(1) Légakna a 13,65 méter és annál magasabban lévő legfelső építményszinttel rendelkező építményben nem létesíthető.
(2) A légakna alapterülete legalább 0,96 m2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 méter, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti kell, hogy legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan csak akkor csökkenthető, ha a légakna legkisebb mérete továbbra is biztosított marad.
(3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni.
(4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell.
(5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell.
(6) Légaknába nem szellőztethető
a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség,
b) gazdasági tevékenység céljára szolgáló bűzös, gőzös üzemű helyiség.
(7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál.
(8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.
(9) Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be.
(10) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló tűzfalban kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10 részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 méteres mellvédmagassággal.
74. Beépített berendezések
105. §
A homlokzaton mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan vagy építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha az a működés során
a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó érdeket nem sért, valamint
c) a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetésszerű használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást, átázást nem okoz.
107. §
(1) A gépészeti berendezés kültéri egységét úgy kell elhelyezni, hogy környezetének – különösen a szomszédos ingatlanoknak – a rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne korlátozza, ne zavarja.
(2) A kültéri gépészeti berendezés maximális teljesítményű működési zajkibocsátása nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékeket.
(3) A kültéri gépészeti berendezés zajszintjének csökkentésére műszaki megoldás alkalmazható.
(4) A gépészeti berendezés vízelvezetése közterületre nem történhet, azt csatornahálózatba kell bekötni, vagy saját telken kell elszikkasztani. Elszikkasztás esetén a vízelvezetést úgy kell megoldani, hogy az a más tulajdonában vagy használatában lévő építményt, építményrészt ne károsítsa, annak használatát ne zavarja.
82. Gépészeti helyiség
123. §
(1) Gépészeti helyiség huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséggel határosan csak olyan kialakítással helyezhető el, hogy a gépészeti berendezés működése zajjal, rezgéssel vagy egyéb hatással a rendeltetésszerű használatot ne zavarja.
(2) A gépészeti helyiséget úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a berendezés karbantartásához szükséges hely biztosított legyen.
Összegzés
Egyértelműen látszik, hogy az új TÉKA jogszabályai, amelyek felváltották az eddigi OTÉK szabályozást, a csapadékvíz és szennyvíz fenntartható és környezetbarát kezelését szabályozzák, és ezek a rendelkezések alapvetőek a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából.A megújuló energiaforrások és anyagok használata, valamint a technológiai innováció segíthet abban, hogy hatékonyabban kezeljük a vízforrásainkat és biztosítsuk a jövőnk fenntarthatóságát. A lakosság és az ipar egyaránt felelős azért, hogy a vízkezelés és felhasználás terén fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzanak. A kormányzati szabályozások és ösztönzések segíthetnek abban, hogy a fejlesztések irányába mozduljunk el.
Végül, a vízkezelés és felhasználás szabályozása nemcsak a környezetvédelemről szól, hanem a jövőnk biztosításáról is. Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre érezhetőbbek lesznek, a fenntartható vízgazdálkodás kulcsfontosságú lesz a túlélésünk szempontjából. A kérdés tehát az, hogy milyen lépéseket teszünk most, hogy biztosítsuk a jövő generációk számára a tiszta vizet és a fenntartható környezetet. A válasz a technológiai fejlődésben, a társadalmi összefogásban és a szigorú szabályozásokban rejlik.
A fenntartható vízgazdálkodás nemcsak egy környezetvédelmi kérdés, hanem egy gazdasági és társadalmi kihívás is. Ahogy haladunk a jövő felé, fontos, hogy mindannyian felelősséget vállaljunk a vízforrásaink megóvásáért. A vízkezelés és felhasználás szabályozása tehát nemcsak jogi, hanem erkölcsi kérdés is. A jövőnk érdekében elengedhetetlen, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet helyezik előtérbe.
Az itt megfogalmazott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Ha konkrét jogi vagy tervezői segítségre van szüksége, javasoljuk, hogy forduljon szakembereinkhez, akik személyre szabott és pontos tanácsokat tudnak nyújtani. Szakembereink rendelkezésre állnak, hogy segítsenek a TÉKA szabályozásának alkalmazásában, valamint a helyi önkormányzati rendeletek betartásában, és teljes körű támogatást nyújtanak a tervezési és kivitelezési folyamatokban. Célunk, hogy a lehető leggazdaságosabb, de egyben a szabályozásoknak megfelelő megoldásokat dolgozzunk ki, figyelembe véve az egyedi körülményeket és a megrendelői elvárásokat.
Szeretne eligazodni a szabályozásban és megfelelni neki?
Mint vízgépészeti szakértő, több mint 20 éve elhivatottan dolgozom ezen a területen. Az elmúlt években számos családi ház, társasház és ipari felhasználó vízkezelését sikerült költséghatékonnyá és környezettudatossá tennem. Ügyfeleim bizalmát mindig is fontosnak tartottam, és célom, hogy szolgáltatásaimmal hozzájáruljak a fenntartható vízgazdálkodás elveinek megvalósításához.
Kérjen szaktanácsadást egyszerűen, a lenti űrlap kitöltésével !
Az űrlap kitöltése után hamarosan felveszem Önnel a kapcsolatot, és személyre szabott, szakszerű és jogszerű megoldásokat kínálok az Ön igényeire szabva.